A kínai gazdaság fellendülése várhatóan inkább lehűti a globális inflációt, semmint felpörgeti azt, a növekedés és az árak összességében mérsékelten stabilak maradnak az országban – mondták közgazdászok és elemzők.
Xing Hongbin, a Morgan Stanley vezető kínai közgazdásza szerint Kína újranyitása segít megfékezni a globális inflációt, mivel a gazdasági tevékenység normalizálása stabilizálja az ellátási láncokat, és lehetővé teszi azok hatékonyabb működését.Ezzel elkerülhetők a globális kínálattal kapcsolatos kínálati sokkok, ami az infláció egyik mozgatórugója – tette hozzá.
A világ számos gazdasága az elmúlt 40 év legnagyobb inflációját élte meg az elmúlt évben, amikor az energia- és élelmiszerárak kicsúsztak az ellenőrzés alól a geopolitikai feszültségek, valamint a számos országban tapasztalható hatalmas fiskális és monetáris ösztönzők közepette.
Ilyen körülmények között Kína, a világ második legnagyobb gazdasága sikeresen leküzdötte az inflációs nyomást azáltal, hogy hatékony kormányzati intézkedésekkel stabilizálta a napi szükségletek és áruk árait és kínálatát.Az infláció fő mérőszáma, a kínai fogyasztói árindex éves összevetésben 2 százalékkal emelkedett 2022-ben, ami messze elmarad az ország 3 százalék körüli éves inflációs céljától – közölte a Nemzeti Statisztikai Hivatal.

A teljes évre tekintve Xing úgy véli, hogy 2023-ban az infláció nem lesz jelentős probléma Kínában, és az ország stabilan tartja az általános árszintet ésszerű tartományon belül.
Azokra az aggodalmakra reagálva, amelyek szerint a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülése felfelé tolhatja a globális nyersanyagárakat, Xing elmondta, hogy Kína fellendülését elsősorban a fogyasztás, nem pedig az erős infrastrukturális kiadások vezérlik.
"Ez azt jelenti, hogy Kína újranyitása nem fogja az árukon keresztül felpörgetni az inflációt, különösen mivel az Egyesült Államokat és Európát valószínűleg idén a gyenge kereslet fogja megszenvedni" - mondta.
Lu Ting, a Nomura vezető kínai közgazdásza szerint az éves növekedést elsősorban a kínai újév ünnepének időpontja okozta, amely idén januárra és tavaly februárra esett.
A jövőre nézve azt mondta, csapata arra számít, hogy a kínai fogyasztói árindex 2 százalékra csökken februárban, ami némi visszaesést tükröz a januári holdújévi ünnep hatására.Kína az idei év egészére (2023-ra) 3 százalék körüli inflációt tűz ki célul – derül ki a pekingi 14. Országos Népi Kongresszuson csütörtökön ismertetett kormányzati munkajelentésből.096-4747 és 096-4748