A kínai gazdaság fellendülése várhatóan inkább lehűti a globális inflációt, mintsem felhajtja azt, a növekedés és az általános árak az országban mérsékelten stabilak maradnak - mondták közgazdászok és elemzők.
Hszing Hongbin, a Morgan Stanley kínai vezető közgazdásza szerint Kína újranyitása segíteni fog a globális infláció megfékezésében, mivel a gazdasági tevékenység normalizálódása stabilizálja az ellátási láncokat, és lehetővé teszi azok hatékonyabb működését. Ez elkerüli a globális kínálattal kapcsolatos kínálati sokkokat, ami az infláció egyik mozgatórugója – tette hozzá.
A világ számos gazdasága az elmúlt 40 év legnagyobb inflációs hullámát tapasztalta az elmúlt évben, mivel az energia- és élelmiszerárak kicsúsztak az irányítás alól a geopolitikai feszültségek és a számos országban tapasztalható hatalmas fiskális és monetáris ösztönzők közepette.
Ezzel a háttérrel Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, sikeresen kezelte az inflációs nyomást azáltal, hogy hatékony kormányzati intézkedésekkel stabilizálta a napi szükségleti cikkek és árucikkek árait és kínálatát.A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árindex, amely az infláció fő mérőszáma, 2 százalékkal emelkedett 2022-ben az előző évhez képest, ami messze elmarad az ország éves, körülbelül 3 százalékos inflációs céljától.

Az egész évre előretekintve Xing azt mondta, hogy úgy véli, az infláció nem lesz jelentős probléma Kína számára 2023-ban, és az ország az általános árszintet stabilan, ésszerű tartományon belül fogja tartani.
Azokra az aggodalmakra reagálva, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülése a globális nyersanyagárak emelkedéséhez vezethet, Xing azt mondta, hogy Kína fellendülését főként a fogyasztás, nem pedig az erős infrastrukturális kiadások fogják vezérelni.
„Ez azt jelenti, hogy Kína újranyitása nem fogja felpörgetni az inflációt az árupiacokon keresztül, különösen mivel az Egyesült Államok és Európa valószínűleg gyenge kereslettől szenved majd idén” – mondta.
Lu Ting, a Nomura kínai vezető közgazdásza szerint az éves növekedést főként a kínai újév ünnepének időzítése okozta, amely idén januárra, tavaly pedig februárra esett.
Előretekintve elmondta, hogy csapata arra számít, hogy Kína fogyasztói árindexe februárban 2 százalékra csökken, ami a januári holdújév ünnepének hatása utáni némi visszaesést tükrözi. Kína az idei év (2023) egészére 3 százalék körüli inflációs rátát céloz meg, derül ki a csütörtökön Pekingben, a 14. Nemzeti Népi Kongresszuson bemutatott kormányzati munkajelentésből.096-4747 és 096-4748